VízimalomSzárazmalomPapírmalom

Az Orfűi Malmok műemléki épületek, melyekben felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró, sok esetben száz évnél is idősebb műtárgyak vannak. Az egyéni látogatás helyett ezért a vezetett malomtúrákat javasoljuk! A malmok történetét és működését idegenvezető mutatja be kb. 60 percben.

Vezetett malomtúrák garantált időpontjai nyitvatartási időben naponta:

10:30 12:00 13:30 15:00 16:15

A malomtúrák a Garatból indulnak, itt van lehetőség a belépőjegyek megváltására. A malomtúra során vendégeink megtekinthetik három malmunkat: a papírmalmot, a lóhajtású szárazmalmot és a gabonaőrlő vízimalmot.

Egyéni látogatóknak és családoknak nem szükséges előre bejelentkezni. A csoportos bejelentkezéseket az info@orfuimalmok.hu e-mail címen, vagy az alábbi űrlap kitöltésével tudjuk fogadni.

Október 1. és április 30. között előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés szükséges a malmok megtekintéséhez!

A vízimalom száz éves hengerszéke.

Tudtad, hogy a 150 éves orfűi vízimalom helyén már évszázadokkal ezelőtt is őrlés folyt? Ez önmagában is nagy érték, hátha még mellé számítjuk a Vízfő-forrástól eredő patak alakította természeti környezetet, ami a környezet különleges karakterét adja.

Az Orfűi Malmok legidősebb tagja a vízimalom. Épületének mai formáját a 19. század közepén kapta, és még száz éven át működött, amíg az államosítások idején le nem állították. Amíg a szárazmalomban az őrlést malomkövek végezték, a vízimalomban már a hengerőrlés ma is alkalmazott technológiáját mutatjuk be. Itt megfigyelhetjük a 19. századi iparosodás idején kialakult gabonaőrlési technológiát és különböző szállítási, tisztítási és szitálási módokat. A malom alsó szintjén, a kerékházban pedig közelről is megcsodálhatjuk azt a szerkezetet, amely az egész malmot mozgásba hozza.

A közeli malomudvaron kenyérsütési bemutatónkon is részt vehet előzetes bejelentkezés esetén.

Ma is él a legenda

A vízimalom patinás hengerszékei igazi történelmi kuriózumok, ma is tökéletesen megfelelőek a gabonaszem őrlésére. A régi technológiát szinte eredeti alakjában ma is megtekintheti az idelátogató, és hozzáértő idegenvezetést is kap a korabeli őrlési, szállítási, tisztítási és szitálási módozatok megismerésére. Megtapinthatja a gépeket, és a malom alsó szintjén, a kerékházban közelről, működés közben is megcsodálhatja az egész malmot mozgásba hozó szerkezetet.

A magyar iparosodással kialakult hazai malomtechnológia világraszóló találmány volt, és a hengerszék adta lényegét. Utóbbi tökélyre fejlesztését egy magyar gépészmérnöknek, a hazai villamosipar elindítójának, Mechwart Andrásnak köszönheti a világ. Az orfűi vízimalom szívében ennek a technológiának csodálatos és működőképes, de egyik utolsó épségben maradt darabja található. A hengerszék vagy más néven hengermalom a gabonafélék felaprózását és lisztté őrlését végezte. A hengerszéken való őrlés újabb technológiát jelentett a malomkő használatához, a köves őrléshez képest, ám mindkét technológiának a mai napig megvan a létjogosultsága és szerepe.

Az eredeti funkcióját elvesztő, lassan múzeummá váló malom 1993-ban került családunk gondozásába. Molnár nagyapánk és gépész édesapánk hozzáértő kezei alatt akkor a gépek egy időre ismét életre keltek. A malom újra őrölt.

Ma már családunkban nincsen olyan, aki a molnár hivatást választotta volna, de a vízimalom iránt érzett felelősség és tisztelet generációkon átívelő. Családunk a malom örökségének megóvása mellett küldetésének érezte, hogy a mai ember méltó módon ismerje meg az egykori üzemet, ami oly sok embert szolgált hosszú évtizedeken át.

A vízimalom múzeumként működő épületében működik Kata cukrászműhelye. Ha ellátogatunk a fák között a természetbe olvadó, vendéglátóhelyként és múzeumi fogadótérként működő Garatba, nem csak a múzeumhoz válthatjuk meg a jegyünket, de megkóstolhatjuk az itt készült tradicionális és modern süteményeket.

A hagyományos kenyérsütési bemutató a molnár nyári konyhájában és a malomudvaron zajlik. Az előre bejelentkezett csoportokat egy közel négyórás program során avatjuk be a kézzel dagasztott kovászos Petya-cipó készítésének folyamatába.
A dagasztás alatt részletesen beszélünk az alapanyagok fontosságáról, ismertetjük a megfelelő technológiát, és beavatjuk a résztvevőket a jó és egészséges kenyér titkaiba. A résztvevők megszemlélhetik a dagasztást, a cipók formázását, és megismerik a fatüzeléses kemence használatát.

A program végén a csoport 15 ropogós cipót vihet magával. 

A kelesztési időkben vagy a sülés 45 percében lehetőség van megnézni a malmokat, de a program jól kombinálható a papírmerítő foglalkozással vagy a Vízfő tanösvényen tett sétával is.

Örök sláger

Kenyérsütés

Gyúrás//sütés//uzsonna

  • közel 4 óra
  • 15 ropogós cipó
  • max 35 fő részére
  • iskolás csoportoknak

Készült már farmerből papír Orfűn! A víz erejét hasznosító malmok nemcsak a gabonaőrlésben voltak nélkülözhetetlenek, de a papírkészítésben is. Az orfűi malmok legfiatalabb tagja a 2016-ban felépült papírmalom, aminek falai között egy szinte kihalt mesterség kel ma életre. Az épület egy újkori létesítmény rekonstrukciója, a terveket a régi hirdi papírmalom inspirálta. A vízimalom és a szárazmalom mellett csak látszólag kevésbé őshonos.

A papírkészítés a Mecsekben a 18. század közepén vette kezdetét. A mi malmunk egy korabeli papírmalom rekonstrukciója, ahol újonnan készített eszközökkel mutatjuk be a hagyományos munkafolyamatot. A vízikerék ebben a malomban kallómű segítségével súlyos kalapácsokat hoz mozgásba, amelyek a papírmerítéshez szükséges rostpépet készítik elő nagy robajjal.

A papírmerítő műhelyben pedig megismerkedhetünk többek közt a merítődézsákkal, a vízjeles merítőszitákkal és a papírprésekkel. Előzetes bejelentkezés alapján ugyanitt tartjuk papírmerítő foglalkozásainkat is.

Igazi papír készül Orfűn

A papír és a papírkészítés az ókori Kínából ered. A féltve őrzött tudás lassan terjedt el a világ más tájain. Európában csak az első évezred táján jelent meg az arab kultúra közvetítésével, míg az első magyar papírmalomra a 16. század közepéig kellett várni. A mecseki papírkészítés azonban a 18. század közepétől, a török hódoltság megszűnése után terjedhetett el. Az első baranyai papírmalom Klimó György pécsi püspök nevéhez köthető. Míg a 20. század elejéig kétszáz papírmalmot alapítottak Magyarországon, közülük többet Baranya megyében, eredeti formájában mára egy sem maradt fenn az országban.

Az iparág aranykorában alig több mint 150 papírmalom működött egyidejűleg az országban, ami nem csoda, hiszen a papírkészítéshez nagy vízhozamú és tiszta vizű patakra volt szükség. Ezt jellemzően a hegyi folyók mellékágai tudták biztosítani, és ez jelentősen leszűkítette a szóba jöhető helyszíneket. A malomkereket hajtó vízenergián túl az eljárás során nagy mennyiségű tiszta vízre is szükség volt, amit az alapanyag áztatása követelt meg.

A “fehér művészet” hagyományos folyamatát korhű, de újonnan készített eszközökkel mutatjuk be Orfűn. Ma is éppen úgy merítjük a papírt az orfűi papírmalomban, ahogy tették azt évszázadokkal ezelőtt. Mivel nemcsak látványműhelyként funkcionál, a magas minőség érdekében modern gépeket is használnunk a papírkészítés során.

A papír nem más, mint növényi rostból készült lap, rostnemez. A növény rostokhoz sokfelé előszeretettel kevertek vászonhulladékot. (Nem véletlenül készítettünk papírt farmerból is.) A papírkészítés természetes technológiai alapjai a mai napig nem változtak, a növény rostosítása, a víz és merítőszitával történő lapképzés, a sajtolás, a szárítás, és végül enyvvel történő felületi kezelés hasonlatos maradt az évszázadokkal korábbiakhoz.

Az orfűi papírmalomban a vízikerék a korabeli malmokhoz hasonlóan kallómű segítségével súlyos kalapácsokat hoz mozgásba, amelyek a papírmerítéshez szükséges rostpépet készítik elő nagy robajjal. A hangos eljárás miatt a malmok köré a papírmolnár lakhelyét leszámítva nem is épültek lakóházak. A kézi merítés azonban már a 19. század közepén ritkaságszámba ment, gőzgépek, és robbanó-, majd elektromos motorok egyre inkább átvették a víz szerepét, a vízvezetékek kiépítésével pedig a hagyományos papírmalmok szép lassan modernebb gyáraknak adták át a helyüket.

A papírmalomban működő papírmerítő műhelyben a látogató megtekintheti a papírkészítés lépéseit, előzetes bejelentkezés esetén, foglalkozások keretében elkészítheti akár a saját papírját is. Petra vezeti az itt működő grafikai műhelyt, ahol az egyedi grafikákkal díszített saját termékeink is készülnek.

A foglalkozásra jelentkező csoportok a papírmalomban készíthetik el saját merített papírjukat. A 60 perces program alatt a résztvevők sokat megtudhatnak a középkori, és koraújkori papírkészítésről, megtekinthetik az előkészítő és papírmerítő műhelyeket. A résztvevők részletesen megismerik a papírkészítés eszközeit, melyeket a papírmerítés során maguk is használni fognak. A foglalkozás végén mindenki a saját papírjával térhet haza.

Nemcsak művészeknek

Papírmerítés

Áztatás//Merítés//szárítás

  • kb 60 perc
  • korhű eljárás
  • max 25 fő részére
  • saját papírt vihetsz haza

Te meg tudnád mozdítani az orfűi szárazmalom csaknem kétszáz éves járgánykerekét? A régiek két lóval hajtották meg a kilenc méter átmérőjű kereket, ami aztán működésbe hozta a szárazmalom őrlőkövét. A szerkezet ma is működőképes, vállalkozó szellemű látogató megmozdíthatja, hogy átélje azt a munkaerőt, ami az óriási malom életre keltéséhez szükséges.

Kevesen tudják, hogy a hatalmas malomszerkezet nem volt mindig itt, eredetileg az észak-baranyai Mekényes szárazmalmában szolgált a második világháborúig. Akkor szállították ide, amikor az orfűi vízimalom mellé felépült a mekényesi épület hű mása 1974-ben. Azóta a 19. századbeli őrlőeszköz ugyanúgy dolgára készen áll.

Az állati erővel hajtott járgányos malom már a középkorban is népszerűségnek örvendett, mivel nem volt szükség hozzá vízre, és nem függött a molnár munkája az időjárástól sem. Még mi is egyszer kipróbáltuk lóval meghajtani! A gabonaőrlő szerkezet mellett igazi kuriózum a malom másik felében található roppant méretű prés, amelynek másfél tonnás gerendái közt a molnár növényi olajakat sajtolt.

A szárazmalomban kicsik és nagyok is kipróbálhatják az egyik legősibb őrlő eszközt, a kézimalmot.

Vajon mit rejt még az épület?

Hazánkban már csak négy szárazmalom őrzi a gabonaőrlés 19. század közepéig meghatározó technológiáját. Ekkor a gőzmalmok megjelenésével fénykoruk leáldozott. Az Orfűn nyugdíjas éveit töltő járgányos szerkezet lényegét a hatalmas fakerék adta, mely 400 fog segítségével közvetítette a hajtóerőt az őrlőkövek számára. A Jakab-hegyi vörös homokkőből készült kövek őrölték a gabonaszemeket, majd az őrleményből a malomipar első automatizált szitájával, a gatyaszárszitával választották ki a lisztet.

A régi molnárok a kor mérnökei voltak. Egyedi, rafinált megoldásokkal gazdagították malmaikat, ahol a szükség és az igény megkívánta. A mekényesi malomban például olajprés is működött. Amikor a molnár éppen nem lisztet őrölt, a préseléshez készítette elő, darálta meg az olajos magvakat, kihasználva a hatalmas járgánykerék hajtóerejét. A darálást áztatás, pörkölés, végül préselés követte. Ez utóbbit két óriási, egyenként másfél tonnás, hat méter hosszú préselő gerenda végezte, amelyet egy nagy kézikerékkel hoztak működésbe.

A szárazmalom részeként az Orfűre áttelepített prést régen lámpaolaj készítésére használták. A lisztnél drágább olajat azonban csak a gazdagok vásárolták világításhoz. A molnárok sokoldalúságát találékonyságuk is erősítette. A szóbeszéd úgy tartja, mivel sok magvat kellett megpucolni a préseléshez, a molnár falubeli családokat bízott meg az időigényes, aprólékos munkával. A gyerekek pedig minden bögre pucolt tökmagért valamilyen jutalmat kaptak cserébe fizetség gyanánt.

Ha mégsem sikerülne a járgánykereket megmozdítani, ne szomorkodjunk! Az itt kiállított, ókori eszközök mintájára készült, több mint százéves kézimalmot is igazi élmény életre kelteni.

De vigyázzunk! Az orfűi szárazmalom pici ajtaján belépve mindig van valaki, aki ha nem figyel, beveri a fejét a szemöldökfába!

Képek

Létszám

Max 25-30. fő

Don Quijote ceruza rajzon

“Semmi nem ér semmit, csak ha valaki tanul meg tanul, és van pártfogója, meg a szerencse is kedvez: az ember nem is álmodja, egyszer csak azon veszi észre magát, hogy vagy bírópálcát nyomnak a markába, vagy püspöksüveget a fejébe.”

— Don Quijote

Bejelentkezés

Adatvédelmi tájékoztató!Az adatkezelés célja, hogy az Orfűi Malmok foglalkozásaira, múzeumlátogatásaira jelentkezőkkel fel tudjuk venni a kapcsolatot. Az adatkezelés időtartama a bejelentkezés visszaigazolásáig tart. Az adatkezelés további részleteit az adatvédelmi tájékoztatónk tartalmazza.