Malomtúra
Malomtúráinkon a három malom történetét és a bennük zajló munkafolyamatokat idegenvezető mutatja be. A közel egy órás tárlatvezetésen a papírmalom különleges épületével és munkaeszközeivel, a szárazmalom két évszázados szerkezeteivel és a vízimalom ipartörténeti szempontból értékes berendezéseivel ismerkednek meg a látogatók.
A malomtúrák a csoportok igényeihez igazodnak, így felnőttek és gyerekek számára is igazi élmény, és jól összehangolhatóak foglalkozásainkkal.
Figyelem! Csoportoknak igen, de egyéni látogatóknak és családoknak nem szükséges előre bejelentkezni. A malmok belső tereibe való belépés csak a vezetett túrák során lehetséges.
MALOMTÚRÁK:
Garantált időpontokban indulnak, akár egyetlen látogató jelentkezése esetén is.
BELÉPŐJEGY:
A belépőjegyeket a malomudvaron a túrák indulása előtt lehet megváltani.
BEJELENTKEZÉS:
E-mail: muzeum@orfuimalmok.hu
Telefon: +3620/319 65 86
Az Orfűi Malmok
Vízimalom
Szárazmalom
Papírmalom
Kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunk
Vízimalom
A vízimalom patinás hengerszékei igazi történelmi kuriózumok, ma is tökéletesen megfelelőek a gabonaszem őrlésére. A régi technológiát ma is eredeti formájában tekintheti meg az idelátogató. Az idegenvezető mindenkit beavat a korabeli őrlési, szállítási, tisztítási és szitálási módozatok részleteibe. A látogatóink megtapinthatják a gépeket, és a kerékházban közelről, működés közben is megcsodálhatják az egész malmot mozgásba hozó szerkezetet.
A magyar iparosodás korában kialakult hazai malomtechnológia világraszóló találmány volt, és a hengerszék adta lényegét. Utóbbi tökélyre fejlesztését egy magyar gépészmérnöknek, a hazai villamosipar elindítójának, Mechwart Andrásnak köszönheti a világ. Az orfűi vízimalom szívében ennek a technológiának csodálatos és működőképes, de egyik utolsó épségben maradt darabja található. A hengerszék vagy más néven hengermalom a gabonafélék felaprózását és lisztté őrlését végezte. A hengerszéken való őrlés egy új technológiát jelentett a malomkő használatát követően, ám mindkét technológiának a mai napig megvan a létjogosultsága és szerepe.
Az eredeti funkciójától megfosztott, 1970-ben a múzeummá alakított malom 1993-ban került Füzes Antal (molnár) és Füzes Péter (malomgépész) gondozásába. Az ő hozzáértő kezeik alatt a gépek szűk két évtizedre ismét életre keltek, a malom újra őrölt.
Csapatunk tagjai között ma már nincs olyan, aki a molnár hivatást választotta volna, de a vízimalom iránt érzett felelősség és tisztelet generációkon átívelő. A malom örökségének megóvása mellett küldetésünk, hogy méltó módon mutassuk be az egykori üzemet, ami oly sok embert szolgált hosszú évtizedeken át.
Szárazmalom
Hazánkban már csak négy szárazmalom őrzi a gabonaőrlés 19. század közepéig meghatározó technológiáját, a gőzmalmok megjelenésével fénykoruk leáldozott. Az Orfűn nyugdíjas éveit töltő szerkezet lényegét a hatalmas járgánykerék adja, mely 400 fogával közvetíti a hajtóerőt az őrlőkövek számára. A gabonaőrlemény a vörös homokkőből vágott kövek közt készült, amit ezután a malomipar első automatizált szitájával, a gatyaszárszitával osztályoztak.
A régi molnárok a „vidék mérnökei” voltak. Ahol a szükség és az igény megkívánta, egyedi és rafinált megoldásokkal alkalmaztak malmaikban. A mekényesi malomban például olajprés is működött. Amikor a molnár éppen nem lisztet őrölt, a járgánykerék által hajtott darálóján préseléshez készíthette elő az olajos magvakat. A préselés a két óriási, egyenként másfél tonnás, hat méter hosszú gerenda között történt.
A járgánykereket és az olajprés kézikerekét a bátrak és az erősek megforgathatják, de ha ez mégsem sikerülne ne szomorkodjunk! Az itt kiállított, ókori technológia alapján készült, több mint százéves kézimalmokat mindenki kipróbálhatja!
De vigyázzunk! A szárazmalom pici ajtaján belépve mindig van valaki, aki ha nem figyel, beveri fejét a szemöldökfába!
Kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunk
Papírmalom
A papír és a papírkészítés az ókori Kínából ered. A féltve őrzött tudás lassan terjedt el a világ más tájain. Európában csak az első évezred végén jelent meg az arab kultúra közvetítésével, ám az első magyar papírmalomra 1512-ig kellett várni. A mecseki papírkészítés a 18. század közepétől, a oszmán hódoltság megszűnése után terjedhetett el. Az első baranyai papírmalmok Klimó György pécsi püspök nevéhez köthetők. A 19. század végéig Magyarországon közel kétszáz papírmalmot alapítottak, azonban eredeti formájában mára egy sem maradt fenn. Az orfűi papírmalom az egykori mecseki papírmalmok mintájára épült 2016-ban.
A “fehér művészet” hagyományos folyamatát korhű, de újonnan készített eszközökkel mutatjuk be. Ma is éppen úgy merítjük a papírt, ahogy azt évszázadokkal ezelőtt tették. A papírmalomban folyamatos termelő munka zajlik, ezért a magas minőség érdekében modern gépeket is használnunk.
Az orfűi papírmalomban a vízikerék a korabeli malmokhoz hasonlóan súlyos kalapácsokat hoz mozgásba, amik a papírmerítéshez szükséges rostpépet készítik elő nagy robajjal. A kézi merítés már a 19. század közepén ritkaságszámba ment, a gőzgépekkel és robbanó, majd elektromos motorokkal meghajtott papírgéppel termelő gyárak átvették a hagyományos papírmalmok szerepét.
A papírmerítő műhelyben a látogató megtekintheti a papírkészítés lépéseit, előzetes bejelentkezés után, foglalkozások keretében elkészítheti a saját papírját.