Malomtúra
Malomtúráinkon a három malom történetét és a bennük zajló munkafolyamatokat idegenvezető mutatja be. A közel egy órás tárlatvezetésen a papírmalom különleges épületével és munkaeszközeivel, a szárazmalom két évszázados szerkezeteivel és a vízimalom ipartörténeti szempontból értékes berendezéseivel ismerkednek meg a látogatók.
A malomtúrák a csoportok igényeihez igazodnak, így felnőttek és gyerekek számára is igazi élmény, és jól összehangolhatóak foglalkozásainkkal.
Figyelem! Egyéni látogatóknak és családoknak nem szükséges előre bejelentkezni. A malmok belső tereibe való belépés csak a vezetett túrák során lehetséges.
MALOMTÚRÁK:
Garantált időpontokban indulnak, akár egyetlen látogató jelentkezése esetén is.
BELÉPŐJEGY:
A belépőjegyeket a malomudvaron a túrák indulása előtt lehet megváltani.
BEJELENTKEZÉS:
E-mail: muzeum@orfuimalmok.hu
Telefon: +3620/319 65 86
Az Orfűi Malmok
Vízimalom
Szárazmalom
Papírmalom
Kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunk
Vízimalom
A vízimalom patinás hengerszékei igazi történelmi kuriózumok, ma is tökéletesen megfelelőek a gabonaszem őrlésére. A régi technológiát ma is eredeti formájában tekintheti meg az idelátogató. Az idegenvezető mindenkit beavat a korabeli őrlési, szállítási, tisztítási és szitálási módozatok részleteibe. A látogatóink megtapinthatják a gépeket, és a kerékházban közelről, működés közben is megcsodálhatják az egész malmot mozgásba hozó szerkezetet.
A magyar iparosodás korában kialakult hazai malomtechnológia világraszóló találmány volt, és a hengerszék adta lényegét. Utóbbi tökélyre fejlesztését egy magyar gépészmérnöknek, a hazai villamosipar elindítójának, Mechwart Andrásnak köszönheti a világ. Az orfűi vízimalom szívében ennek a technológiának csodálatos és működőképes, de egyik utolsó épségben maradt darabja található. A hengerszék vagy más néven hengermalom a gabonafélék felaprózását és lisztté őrlését végezte. A hengerszéken való őrlés egy új technológiát jelentett a malomkő használatát követően, ám mindkét technológiának a mai napig megvan a létjogosultsága és szerepe.
Az eredeti funkciójától megfosztott, 1970-ben a múzeummá alakított malom 1993-ban került Füzes Antal (molnár) és Füzes Péter (malomgépész) gondozásába. Az ő hozzáértő kezeik alatt a gépek szűk két évtizedre ismét életre keltek, a malom újra őrölt.
Ma már köreinkben nincs olyan, aki a molnár hivatást választotta volna, de a vízimalom iránt érzett felelősség és tisztelet generációkon átívelő. A malom örökségének megóvása mellett küldetésünk, hogy méltó módon mutassuk be az egykori üzemet, ami oly sok embert szolgált hosszú évtizedeken át.
Szárazmalom
Hazánkban már csak négy szárazmalom őrzi a gabonaőrlés 19. század közepéig meghatározó technológiáját, a gőzmalmok megjelenésével fénykoruk leáldozott. Az Orfűn nyugdíjas éveit töltő szerkezet lényegét a hatalmas járgánykerék adja, mely 400 fogával közvetíti a hajtóerőt az őrlőkövek számára. A gabonaőrlemény a vörös homokkőből vágott kövek közt készült, amit ezután a malomipar első automatizált szitájával, a gatyaszárszitával osztályoztak.
A régi molnárok a „vidék mérnökei” voltak. Ahol a szükség és az igény megkívánta, egyedi és rafinált megoldásokkal alkalmaztak malmaikban. A mekényesi malomban például olajprés is működött. Amikor a molnár éppen nem lisztet őrölt, a járgánykerék által hajtott darálóján préseléshez készíthette elő az olajos magvakat. A préselés a két óriási, egyenként másfél tonnás, hat méter hosszú gerenda között történt.
A járgánykereket és az olajprés kézikerekét a bátrak és az erősek megforgathatják, de ha ez mégsem sikerülne ne szomorkodjunk! Az itt kiállított, ókori technológia alapján készült, több mint százéves kézimalmokat mindenki kipróbálhatja!
De vigyázzunk! Az szárazmalom pici ajtaján belépve mindig van valaki, aki ha nem figyel, beveri fejét a szemöldökfába!
Kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunk
Papírmalom
A papír és a papírkészítés az ókori Kínából ered. A féltve őrzött tudás lassan terjedt el a világ más tájain. Európában csak az első évezred végén jelent meg az arab kultúra közvetítésével, ám az első magyar papírmalomra 1512-ig kellett várni. A mecseki papírkészítés a 18. század közepétől, a oszmán hódoltság megszűnése után terjedhetett el. Az első baranyai papírmalmok Klimó György pécsi püspök nevéhez köthetők. A 19. század végéig Magyarországon közel kétszáz papírmalmot alapítottak, azonban Baranya megyében, eredeti formájában mára egy sem maradt fenn. Az orfűi papírmalom az egykori mecseki papírmalmok mintájára épült 2016-ban.
A “fehér művészet” hagyományos folyamatát korhű, de újonnan készített eszközökkel mutatjuk be. Ma is éppen úgy merítjük a papírt, ahogy azt évszázadokkal ezelőtt tették azt. A papírmalomban folyamatos termelő munka zajlik, ezért a magas minőség érdekében modern gépeket is használnunk.
Az orfűi papírmalomban a vízikerék a korabeli malmokhoz hasonlóan súlyos kalapácsokat hoz mozgásba, amik a papírmerítéshez szükséges rostpépet készítik elő nagy robajjal. A kézi merítés már a 19. század közepén ritkaságszámba ment, a gőzgépekkel és robbanó, majd elektromos motorokkal meghajtott papírgéppel termelő gyárak átvették a hagyományos papírmalmok szerepét.
A papírmerítő műhelyben a látogató megtekintheti a papírkészítés lépéseit, előzetes bejelentkezés után, foglalkozások keretében elkészítheti a saját papírját.
Bejelentkezés
Bővebb információ és időpont foglalás: muzeum@orfuimalmok.hu
+3620/319 65 86
