Ha tiszta az árok, foroghat a kerék

A hóolvadás után néhány hét, és rendszerint elkezdődik a kora tavasszal mindig esedékes malomárok takarítás. Ezt a munkát nem szabad elhanyagolni, mert ha egy év is kimarad, szinte használhatatlanná válik az árok, és akkor bizony nem is forognak a kerekek. Ez a munka három embernek általában négy teljes munkanapot jelent. A feladat: a tavalyi barlangi iszaphordalék lerakódása és a lombhullás során kialakult tíz centis üledékréteg eltávolítása a kb. négyszáz méteres árok fenekéről. 

Egyúttal a szederindákkal is megküzdünk, illetve az árok kikövezetlen szakaszain agyagos földdel tömítjük a kialakuló lyukakat. Ha ezt elmulasztjuk, akkor akár egy őzpatanyom vagy egy vakondtúrás is úgy ki tud mosódni, hogy átszakad a gát. Persze ehhez évek elhanyagolása szükséges. Régen a nagyobb vízimalmoknál külön személyzet is volt az árok folyamatos karbantartására. Ezek az inasok folyamatosan figyelték a földárkok kialakuló lyukait, repedéseit, és ha kellett rögtön tapasztottak.

Ahogy végzünk, jön a legizgalmasabb rész, ami néhány malmos embernek az év fénypontja: a víz elindítása. Ez azt jelenti, hogy a természetes árokból a patakvíz egy részét átvezetjük a frissen kitisztított malomárokba. A víz irányítására zsilipdeszkákat használunk. Ezekhez a deszkákhoz – bármilyen állásban is vannak – csak az alapítványunk munkatársai nyúlhatnak, hiszen a patak terelgetéséhez vízjog szükséges.

Idén a lezúduló víz első ízben fogja megforgatni a vízimalom felújított kerekét, ami a körbefalazott veremben bújik meg. A kerék felújítását ezúton is köszönjük állandó malomácsainknak: Kovács Gergelynek és Leskovár Gábornak.