A mi Rákóczi túrósunk

Rakoczi turos kep1

A tankönyv szerinti Rákóczi túrós sült túrókrémmel készül és általában szögletes szeletekbe vágják. Valószínűleg ez egy egyszerűbb elkészítési módja ennek a süteménynek, mi azonban a Malmoknál ezt egy sokkal könnyedebb túrómousse-szal helyettesítjük és tart formában készítjük.

Ami azonban semmi esetre sem maradhat ki, és a lelke ennek a remek süteménynek, az maga a házi kajszibarack lekvár. Idén rendkívül jó sárgabarack termésnek örvendhettünk, ezért mi is rászántuk az időt a befőzésre. A pár tucat üveg lekvárból tartogatunk párat télire is a zserbó és a sacher torta töltelékébe, de egyet-egyet muszáj volt már megbontani a Rákóczihoz is. Amíg szezonja van a kajszinak, és elérhető még a piacon, érdemes frissen főzni a lekvárt a süteményhez, és az sem baj, ha kellemesen darabosra hagyjuk. És a hab a tortán, az itt szó szerint értendő. A sütemény tetején hullámzó tojásfehérje habot kézi fáklyával “égetjük” meg, amelynek az illatától könnyen visszarepülhetünk a gyerekkorunkba. 

Íme a mi Rákóczi túrósunk receptje 1 db, kb. 22 cm átmérőjű pite formához:   

  • Omlós tészta
  • 50 g porcukor
  • 100 g hideg vaj
  • 150 g liszt
  • 1 tojás sárgája
  • csipet só
  • Darabosra főzött sárgabarack lekvár
  • Túró mousse
  • 200 g túró
  • 30 g citromlé
  • 70 g porcukor
  • 125 g tejszín
  • 3 g zselatin
  • citromhéj, vanília
  • Mering
  • 55 g fehérje
  • 150 g kristálycukor
  • 37 g víz

A lisztet és porcukrot, csipet sót elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a sárgáját. Pár gyors mozdulattal egynemű tésztává gyúrjuk. Kilapítjuk, folpackba csomagoljuk és hűtőben pihentetjük minimum egy órát (akár egy egész éjszakán át).

A hűtős pihentetés után a tésztát kinyújtjuk és egy kivehető aljú, kb. 22 cm átmérőjű pite formába simítjuk. Az alját villával megszúrkodjuk, majd 170 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Ez kb. 15-20 percet jelent. A tésztát hagyjuk kihűlni, majd kellemesen vastagon darabos sárgabarack lekvárt simítunk az aljába. Ezután hűtőbe tesszük dermedni.

A túró mousse-hoz a túrót, citromlevet és héjat, vaníliát és porcukrot botmixerrel krémesre keverjük. A zselatint 5-szörös mennyiségű hideg vízbe áztatunk és hagyjuk duzzadni. (Ha nem por, hanem lapzselatinnal dolgozunk, akkor csak beáztatjuk hideg vízbe és ott hagyjuk duzzadni). A tejszínből egy pár evőkanálnyit megmelegítünk, és ebben oldjuk fel a megduzzadt zselatint, majd a túrókrémhez keverjük. A többi tejszínt laza habbá verjük, végül óvatosan beleforgatjuk a krémbe. A pite tetejére simítjuk, majd visszatesszük a hűtőbe. 

A meringhez a cukorból és vízből (121 fokos) szirupot főzünk. Ez idő alatt elkezdjük habosítani a fehérjét egy robotgép segítségével. Ha a szirupunk elérte a kellő hőmérsékletet, akkor folyamatos keverés mellett lassan, de egyenletes sugárban hozzáadjuk a fehérjéhez, majd addig habosítjuk, amíg az edény alja ki nem hűl. 

A meringet habzsákba töltjük és tetszőleges hullámokat rajzolunk a kész süteményünk tetejére, majd egy kézi fáklya segítségével “megégetjük” a habot.

Hasonló bejegyzések

  • „A begyúrt tészta él”

    „Amikor begyúr az ember egy cipót, az a meleg tésztadarab tényleg életre kel”, meséli az Orfűi Malmokban cukrász-pékként dolgozó Rozsnyai Kata. Az élesztős tészták iránti „mániákus vonzalmát” a nagymamától hozta, nem véletlen, hogy szabadnapján is legkedvesebb kikapcsolódása a sütés. A malmoknál is nagy kedvenccé vált kelt rétes személyes emlékeket idéz a somogyi nagyszülők ünnepi asztaláról….

  • Malmos mézes puszedli

    Ahány ház, annyi mézeskalács. A Malmok receptjének magja Polgár Zsuzsától származik, akiről bátran állíthatjuk, hogy a környék legismertebb és legnagyszerűbb művelője a mézeskalács készítésnek. Kata hat évvel ezelőtt járt Zsuzsa mézeskalács kurzusán, a fogásokat és a receptet onnan hozta, ami az évek alatt egy kicsit csiszolódott, „malmos szájízre” formálódott. Ezt a verziót osztjuk most meg veletek.

  • Volt egyszer egy Orfűi Skanzen II.

    Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk. A sorozat második része következik.

  • A Medvehagyma Ház

    “Hiszitek vagy sem, Orfűn ma is él egy sárkány. Látni szerencsére rég’ nem látták, de bárki meggyőződhet arról, hogy még mindig itt van. Amikor megfürdik sziklaodújában, a Sárkány-kútból csak úgy buzog fel a víz. Bizony ilyenkor, ha figyelmesen fülelünk, még a sárkány szörcsögése is hallatszik.”

  • A mohácsi liszt ereje

    „A jó lisztnek összetartó ereje van a szakmában”, vallja Bányai Diána, a mohácsi Garat Malom cégvezetője. Az Orfűi Malmokban évek óta a lisztjeikből készülnek a kenyerek, pék- és cukrásztermékek. A mohácsi malomcsapata lelkiismeretes és lelkes munkájának gyümölcse hamar országos hírt hozott. A malom több mint százéves hengerszékei ugyanis saját búzából, kézi ellenőrzéssel készítenek magas minőségű…