Magtól a papírig

Kevesen tudják, hogy a kenderből, az emberiség több ezer éves ipari rostnövényének háncsából gyönyörű és magas minőségű merített papír készíthető. A Papírmalomban növényi alapanyagokból, így többek között kenderrostból készítjük a papírt.

A kender sokáig az emberi történelem és az iparosodás meghatározó haszonnövénye volt, de szerepe ma sem lebecsülendő. Bár a köztudatban inkább a textil- és kötélkészítés alapanyagaként terjedt el, Ázsiában már az ókorban papírt állítottak elő belőle. Az Egyesült Államokban egy időben a dollárt is „kenderre” nyomtatták. Bár gyógyászati használata elterjedt, a huszadik század közepére termesztése visszaszorult: a könnyűiparból a gyapot, a gyógyászatból a gyógyszeripar szorította ki. Az ipari kender termesztése azonban ma újra reneszánszát éli.

Az elkészült papírt az aratástól számított két-három hetet követően foghatjuk először kézbe. A kender előkészítése aprólékos munkával kezdődik. A szárakat levágjuk, áztatjuk, majd a papírhoz szükséges háncsot leválasztjuk. Ezt követi a rostokat lágyító főzés, majd a puha növényt péppé verjük, azaz apró elemi szálakra bontjuk tovább. A pépet merítőkádba tesszük, merítőszitával rostlapokat emelünk ki, préseljük, szárítjuk, simítjuk, és nemsokára már a kész papírt vághatjuk a kívánt méretre.