A gát mellett áll egy kocsma

Egy pálinkafőzde, ahol a hagyományok ápolása mellett jól megfér a modern technológia használata. Ahol a saját termékek készítése és fejlesztése mellett fontos az elköteleződés a minőségi bérfőzés irányába. Fontos, hogy „akik maguknak főznek, ők is jó pálinkát fogyasszanak”, vallja Lép Péter, a Gáti Papa Pálinkafőzde és Fogadó vezetője. Pálinkáikkal az Orfűi Malmok Malompincéjében is találkozhatnak a vendégek, október 22-én szombaton pedig a Cidri!n kóstoló keretében „töltünk a garatra”.

A pálinkafőzőt a Baranya megyei Kárászon Lép Péterék családja 2015-ben nyitotta meg, eleinte csupán „a bérfőzés volt a fő profil„. Idővel megindult a komolyabb üzemfejlesztés, „2019-ben gyümölcsfeldolgozó, -erjesztő gépeket és tartályokat vettünk, így saját márkás pálinkát is tudtunk készíteni„, mesél Péter az ácsmester és malomkerék-készítő üknagypapájáról, Blum Józsefről elnevezett vállalkozásról.

És hogy miért nem „Blum” lett akkor a választott név? Erre egy kedves anekdota nyújt magyarázatot. Kárász települést egy patak szeli ketté, amelyet a falusiak Gátnak hívnak. Emellett állt egy kocsma, ahonnan az üknagyapa „munka után a patakban, azaz a Gátban ment haza, és tudta, melyik fűzfánál kell kiszállni”. Hamar ráragadt a Gáti papa becenév, és az ő tiszteletére, a családi összetartozás emlékére a pálinkafőzde is ezt a nevet viseli. Nem csak a jó pálinka miatt esett rájuk az Orfűi Malmok választása, de a múltbéli malomkerék-készítés mesterség is összeköt minket.

Első évben a hagyományokat követve, hat klasszikus pálinkát készítettek a főzdében, köztük meggy, sárgabarack, körte vagy törköly. Később a minőség megalapozása után nyitott a főzde izgalmas tételek felé. „Jelenleg 21 fajta pálinkát készítünk, olyan különlegességeket is, mint a sörpárlat, feketeberkenye, kökény, feketeribizli. A legújabb tételünk egy érlelt almapálinka, ami különösen népszerű most a vendégeink körében”, sorolja Péter a néhány év alatt tett fejlesztések eredményét.

„A gyümölcsök nagy részét Baranya megyéből vásároljuk, törekedve arra, hogy a helyieknek is bevételt teremtsünk. Ugyanakkor így mi is tudjuk honnan és milyen alapanyagot szerzünk be a pálinkához”, magyarázza a pálinkafőzés egyik sarkalatos alapelvét Péter.

A főzés három egyutas pálinkafőző géppel történik, amelyek szintén hazai gyártmányok, Miskolcon készültek. A két 300 l-es és egy 100 l-es gépben a saját termékek előállítása mellett továbbra is zajlik bérfőzés. „Az egyutas pálinkafőző gépeknek köszönhetően a kisüsti rendszerrel ellenétben egyszerűbbé válik a főzés folyamata, energiát takarítunk meg, és magasabb minőséget hozunk létre; aromásabb, könnyedebb pálinka az eredmény”, osztja meg tapasztalatait Péter.

„Sokan nem is gondolják, hogy a pálinka minőségének sikere 90%-ban a cefre elkészítésén múlik. Rosszból ugyanis nem lehet jó pálinkát csinálni”, hívja fel a figyelmet a pálinkafőző mester. A bérfőzés esetében ezt nehéz szabályozni, ezért is vállalnak el munkát akár a gyümölcsfeldolgozástól a kész pálinkáig. Persze a jó főzőmester is fontos hozzávaló, ugyanis, ha nem tartja meg az elválasztásokat a főzés folyamata során, az elő- és utópárlat összevegyül, akkor nem jó minőséget kapunk.

A pálinka szeretete mellett a Gáti Papa Pálinkafőzde fontos missziója, hogy minőségében képviselje a pálinkát mint magyar hungarikumot. Kárászon minden évben rendeznek pálinkaversenyt, ahol neves országos bírák is jelen vannak, ezzel is segítve azt, hogy a minőségi főzés legyen a cél az emberek számára.

Hasonló bejegyzések

  • „A malmoknál megnyugszik az ember lelke”

    Ha valaki, akkor Száraz Ildikó nagyon komolyan gondolja a fenti mondatot. Sok-sok évnyi multis munkaviszonyból érkezett az égerfáktól körülölelt Garat pultja mögé tavaly nyáron. A változást a munkanapjaiban leginkább az erdei séták közben érzett nyugalomhoz tudja hasonlítani: „nagyon szeretek kirándulni, édesapámmal sokat jártuk, járjuk most is az erdőt. Ő mondja mindig, hogy a fák között…

  • Volt egyszer egy Orfűi Skanzen II.

    Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk. A sorozat második része következik.

  • „Amikor tészta és kemence először összeér”

    „Ez a pillanat izgalmasabbnak tűnt, mint egy laborban dolgozni”, meséli az Orfűi Malmoknál pékként dolgozó Dobó Farkas, miért hagyta ott az egyetem kémia szakját. A nyári munkából „életre szóló hivatás” lett, az első szezon óta eltelt négy év alatt kitanulta a pék szakma és a kemencézés alapjait Kata és Zsombor mellett. Amúgy „a kenyérsütésben is…

  • Minél nagyszerűbbet

    Az Orfűi Malmok pajtapékségének csapatát erősíti Nádori Jani, akinek a személyében egy hivatásához végletekig elkötelezett szakembert ismerhettünk meg. „A tészta az tészta”, summázza tömören és életfilozófiának is beillően, amikor a szakmai hitvallásáról kérdezzük. 

  • 800 éves papírok földjén

    A Magyar Papírmúzeum szervezésében május elején egyhetes szakmai úton vett részt Petra Olaszországban. Az út során három, történelmi papírmalmok és papírgyárak alapjaira épülő papírmúzeumot látogattak meg: a toscolano-madernói Museo della Cartát, a pesciai Museo della Carta di Pesciát, valamint a fabrianói Museo della Carta e della Filigranát. Az úton restaurátorok, levéltárosok, vízjelkutatók és más tudományos…