„A malom, ahova visszatérhet az ember”

„Felraktuk a grafikai préseket egy kamionra, és hazaküldtem Hollandiából”, meséli Füzes Petra, hogy kezdte el gyűjteni a nyomdagépeket az éppen bezárt utrechti műhely technikusaként. A berendezés sok más mellett ma az orfűi papírmalom emeletén kialakított sokszorosító grafikai műhelyt gazdagítja. Petra vezeti a papírmalmot, ahol nem csak „használja”, hanem készíti is a papírt. Ismerkedj meg kollégáinkkal!

„Egy évre indultam Hollandiába, amiből 17 év lett.” De abból az időből, amikor Orfűn még csak kettő malom volt, sok szép emléket őriz a nyári idegenvezetések hangulatáról. „Apáék intenzíven bütykölték a vízimalmot, s talán a testvérek közül legidősebbként először engem rántott be a munkába.” Húszévesen au-pairnek állt Hollandiában, de hamar álmai megvalósításába fogott, és beiratkozott a hágai Királyi Művészeti Akadémia sokszorosító grafika szakára.

Ekkor már formálódott benne, hogy nem művészeti, hanem nyomdai vonalon szeretne dolgozni. Az utrechti grafikai műhelyben önkénteskedett, ahol belülről ismerte meg a munkafolyamatot. A grafikai gépek gyűjtése is ekkor kezdődött, „hogy legyen miért hazajönni, mert igazából sosem terveztem külföldön maradni.” Tanulmányai után a hágai akadémia grafikai műhelyében is tanított néhány évig. Ezzel párhuzamosan Gertjan Forrer neves litográfus mellett dolgozott hazaköltözéséig, aki az egyik utolsó nagy, klasszikus értelemben vett nyomdász Európában.

2013-ban megérett benne a döntés. „Orfű csak az utolsó pillanatban jött, korábban nem gondoltam rá.” A vízi- és a szárazmalom mellé terveztek ugyanis egy új malomtípust, ami végül egy kallóműves papírmalom lett. A papírkészítés és -merítés folyamatának bemutatása mellett holland mintára grafikai műhelyt is kialakítottak Petra gépgyűjteményére alapozva, élettel töltve meg a papírmalom felső emeleteit.

„A papírral régi a barátságom, de inkább felhasználói oldalról ismertem. Gondoltam, ha már itt ez a merítőműhely is, akkor csináljunk jó papírt, ne csak bemutató jelleggel”, meséli a tapasztalatgyűjtés során Japánt is megjárt Petra, ahol első kézből tanulhatta meg a japán papírkészítés technikáját hol máshol, mint egy papírmalomban. A hazai papírmerítés mesterségét Tátrai Károlytól ismerték meg, aki sokáig szinte egyedüliként készített kézzel merített papírt Magyarországon.

Mondhatni a legjobbaktól tanult, és „szívvel-lélekkel” töltötte meg élettel a harmadik malmot, ami mára olyan, mintha mindig is az orfűi malmok része lett volna. A gyerekkori nyarak helyszíne fia születésével hívta haza végleg Hollandiából. „Ekkor ütött be a malom és a családi örökség fontossága az életemben, ahova végül visszatérhet az ember.”

Similar Posts