„Egy őszinte kapcsolaton alapuló csapatmunka gyümölcse”

„Nem tudok olyan szépen rajzolni, mint Petra, és nem tudok olyan jól sütni, mint Kata, de a vendéglátáshoz értek”, meséli a 25 éve a szakmában dolgozó Kiss Krisztián. 2020 nyarán csatlakozott az Orfűi Malmok csapatához, és vette át a Garat programjainak, vendéglátói feladatainak koordinálását. Azóta magával ragadta a „malmok miliője”, ahol „végre azt csinálhatom, amit szeretek, és ez többet jelent számomra egy munkahelynél.”

„Nem én választottam a szakmám, ő választott engem”, emlékszik vissza, hogyan csöppent bele véletlenül a vendéglátásba testvére olasz párjával nyitott pizzériájában egy sikertelen egyetemi felvételi után. Akkor még nem gondolta, hogy életre szóló hivatásra lelt. Itt tanulta ki a konyhát, majd felszolgálóként az Egyesült Államokban is kipróbálta magát, ám „a hazai levegő, mentalitás, ízek” hazahívták. Pécsen a belvárosi vendéglátásban helyezkedett el felszolgálóként, majd üzletvezetőként egészen addig, amíg egy újabb véletlen folytán megismerkedett Katáékkal.

„Életem legbátrabb, de legjobb ugrása volt”, jellemzi Krisztián az Orfűi Malmokhoz érkezését, ahol „a vendéglátói vénám” találkozott az ott dolgozók családias, bensőséges hozzáállásával. Minden, ami a Garathoz kapcsolódik, Krisztiánnál köt ki. „Ha kell, egész nap festünk; ez nem csak egy öltönyös munka, hanem hozzátartozik, hogy összekoszoljuk magunkat.”

Fontos alapérték a Malmok befogadó és családias jellege, amit Krisztián a vendéglátásban is közvetíteni szeretne. „Beszélgetünk az ideérkezőkkel, és meghallgatjuk a visszajelzéseket, hogy munkánkat minél jobban a vendégek igényeihez mérten tudjuk folytatni.” Ennek eredményességét bizonyítja a sok visszatérő vendég, kialakult ismeretség és barátság is. Mindez „nem egy ember sikere, hanem egy őszinte kapcsolaton alapuló csapatmunka gyümölcse”.

A szakma tisztelete mellett ez nem működhet egy motiváló csapat és egy olyan hely nélkül, amelyben „rengeteg potenciál van. Huszonöt évet kellett várnom, hogy eljussak oda, ahol kiteljesedhetek; bizalmat kaptam, amelyre megpróbálok rászolgálni minden nap”.