„Küldetésem a harmonika népszerűsítése” – interjú Kéméndi Tamással
„Tudom, mi rejlik ebben a hangszerben, és még nincs az őt megillető helyen”, vallja Kéméndi Tamás harmonikaművész. A francia sanzonoktól az ír népzenéig idén nyáron többféle stílust hoz el az Orfűi Malmokhoz, ráadásul különböző formációkban szólaltatja meg ezt a különleges hangszert.
A családodban generációkon át hagyományozódott a harmonikajáték, nyolc évesen került a te kezedbe is hangszer.
Kéméndi Tamás: Nagyapám és édesapám is harmonikán játszott, ebbe nőttem bele Himesházán gyerekként. A családi legendárium szerint én választottam a harmonikát. Nyolc évesen kezdtem el hivatalosan is tanulni Gász Mihálynál Mohácson. Azt hittem, az első órán egyből zenélni fogunk, és rögtön eljátszhatom az akkoriban megjelent Szállj el kismadár című slágert. Hát nem így volt, sokáig csak hangjegyeket írtunk.
Hogyan vált a családi hagyomány fokozatosan foglalkozássá, életúttá?
Az elején nem annyira szerettem, inkább focizni akartam. A szüleim tehetségesnek láttak, és mindig visszatereltek a kottához. Én pedig szót fogadtam. Így kerültem Budapestre, az ország egyetlen olyan középiskolájába, ahol harmonika szakon lehetett tanulni. A kezdeti évek után lassan megtaláltam a helyem. Az egyetemi évek alatt pedig már tudtam, hogy tanítani szeretnék és mellette zenélgetni.
Nagy szereped volt a Baranya megyei harmonikaoktatás megalapozásában. Miért döntöttél a hazaköltözés mellett?
A diploma után Mohácson kezdtem tanítani, ahonnan magam is elindultam. Apai részről sváb leszármazottak vagyunk, a német zene és a vidék a mai napig meghatározó számomra. Jelenleg Pécsett élek, tanítok a Liszt Ferenc Zeneiskolában és Mecseknádasdon. Nekem még Budapestig kellett mennem, de 2015-től már a Pécsi Művészeti Gimnáziumban is lehet harmonika szakon tanulni. Öröm számomra, hogy ennek megalapításában szerepem volt.
A harmonika a ritkábban látott és hallott hangszerek közé tartozik. Mennyire nyitottak rá a fiatalok?
Baranyában könnyebb a helyzetünk, hiszen a harmonika a horvátok, szerbek és a svábok körében különösen népszerű. Az általam tanított gyerekek közül sokan a családjukból már ismerik. Nem úgy tekintenek a harmonikára, mint egy különc hangszerre. Emellett a harmonikajáték teljes élményt ad, mivel egy kisebb zenekart helyettesít. A gyerekek tudják magukat kísérni, és akár egyedül is ki tudnak állni a színpadra. Számomra fontos, hogy élvezzék a tanulást. Erre szolgál például a Mohácsi Német Harmonikatábor. A harmonika szélesebb körű népszerűsítésére hivatott a Pécsi Harmonika Fesztivál. Volt olyan tanítványom, aki gyerekként itt határozta el, hogy játszani fog.
Ezért fontosak az olyan alkalmak, amikor mi visszük az emberekhez a zenét.
A tanítás mellett többféle formációban és stílusban is zenélsz. Az Orfűi Malmoknál mit hallhatunk majd tőled?
A német zene mellett könnyűzenei, populáris vonalon is mozgok, míg a komolyzenét a tanulmányaimból hozom magammal. De sokat játszom népzenészekkel is. Ezt a cross over zenei világot szeretném kicsiben megmutatni a Malmoknál is. Azt, hogy igényes zenét és szinte minden műfajt lehet harmonikán játszani. A szóló fellépésemen a könnyed komolyzenétől a jazz világán át kalauzolom a közönséget. Gráf Viviennel A világ népzenéi – a népzenék világa című produkcióban a magyar népzene mellett számos ország zenei világát mutatjuk be. Horváth Zsomborral ír népzenét játszunk, a hegedűjátékát kísérem majd. Györfi Annával, a Pécsi Nemzeti Színház színészével pedig francia sanzonos estet adunk régi magyar slágerekkel színesítve. A Budapestről szóló magyar sanzonokból válogatunk az 1900-as évek elejéből.
Kéméndi Tamás fellépései az Orfűi Malmoknál:
Június 25. Gráf Vivi & Kéméndi Tamás
Július 23. Horváth Zsombor & Kéméndi Tamás
Augusztus 13. Györfi Anna & Kéméndi Tamás
