50 éve a mekényesi szárazmalom Orfűn

Akik jártak már nálunk Malomtúrán, ők biztosan emlékeznek, hogy a három malmunk mindegyike különleges és egyedi. Szárazmalmunk egyik érdekessége, hogy mindössze 50 éve található Orfűn, az áttelepítés története azonban több mint 50 évre nyúlik vissza. 

A kis Baranya megyei faluban álló, lovakkal hajtott szárazmalmot az 1800-as években használták mind gabonaőrlésre, mind olajpréselésre. Ezekben az évtizedekben országszerte több ezer másik, ilyen típusú malom látott el őrlési feladatokat. A malom egészen a második világháború végéig használatban volt, azonban az államosítás után alig két évtized alatt teljesen lepusztult. Ezt a folyamatot először az épület és a szerkezet népi műemlékké való nyilvánításával igyekeztek megállítani, majd végül 1963-ban a pécsi Janus Pannonius Múzeum megvásárolta a malmot. Nem sokkal később a szerkezetet állagmegóvása és konzerválása céljából szétbontották és a néprajzi osztály raktárában helyezték el. 

A mekényesi szárazmalom Orfűn

Mindeközben Orfűn a szintén az államosítás során tönkrement vízimalmot is a múzeumi funkció kialakításával igyekeztek megmenteni. Az akkori Tanács kezdeményezésre a Janus Pannónius Múzeummal együttműködve 1968-ban megkezdődött az orfűi vízimalom épületének és közvetlen környezetének felújítása. Sőt, nemcsak a malom rendbehozatala tartozott a célok közé, hanem egy egész skanzen létesítése is. Baranya megye Szabadtéri Néprajzi Múzeuma sajnos csak koncepció szintjén került kidolgozásra. De a mekényesi szárazmalom és az orfűi vízimalom történetének szála itt egyesült. A terveknek köszönhetően született meg a döntés, hogy a múzeum raktárából Orfűre kerüljön a szárazmalom szerkezete. Végül aztán anyagi forrás hiányában a skanzen megépítésére nem jkerült sor. A történet mégis sikerrel zárult, mert 1974-ben a mekényesi szárazmalom újra teljes szépségében épült fel Orfűn. 

A áttelepítést követően, az elmúlt ötven évben a folyamatos karbantartásnak köszönhetően igen jó állapotnak örvend ez a több, mint kétszáz éves szerkezet. Reményeink szerint még sok-sok évtizedig léphetnek be látogatóink a szárazmalom kicsi ajtaján, majd pillanthatják meg a csodálattól elámulva a hatalmas járgánykereket.

Hasonló bejegyzések

  • A mi Rákóczi túrósunk

    A tankönyv szerinti Rákóczi túrós sült túrókrémmel készül és általában szögletes szeletekbe vágják. Valószínűleg ez egy egyszerűbb elkészítési módja ennek a süteménynek, mi azonban a Malmoknál ezt egy sokkal könnyedebb túrómousse-szal helyettesítjük és tart formában készítjük.

  • A Medvehagyma Ház

    “Hiszitek vagy sem, Orfűn ma is él egy sárkány. Látni szerencsére rég’ nem látták, de bárki meggyőződhet arról, hogy még mindig itt van. Amikor megfürdik sziklaodújában, a Sárkány-kútból csak úgy buzog fel a víz. Bizony ilyenkor, ha figyelmesen fülelünk, még a sárkány szörcsögése is hallatszik.”

  • Az anyagokkal való játék igazi boszorkánykonyha

    „Azért szeretem ezt a helyet, mert igazi, őszinte, és nagyon sok szeretet van benne. Egy kis védett sziget számomra, ahova megnyugodni jövök”, jellemzi Nagy Sarolta az Orfűi Malmokat. Füzes Petrával nap, mint nap fáradoznak a Papírmalom magas színvonalú működésén és folyamatos fejlesztésén. Saci részt vesz minden olyan feladatban, ami a Papírmalom háza táján felmerül. Papírmerítő…

  • A megunhatatlan macaron

    Két falat csupán, mégis benne van egy cukrász egész mestersége, gyakorlata. Kívül roppan, belül omlós. Izgalmas és váratlan szín- és ízkombinációkban hat leginkább az érzékszervekre. Minden kezdő cukrász megküzd vele, míg elkészíti első tökéletes példányát. Nem hiába örök és megunhatatlan kedvenc számunkra a macaron.

  • „A malom gondozására megéri feltenni az életed”

    „Az életem, a szívem”, összegzi két szóval érzékletesen munkáját Füzes Kata, az Orfűi Malmok életének központi alakja. Bár bevallása szerint nem kifejezetten az a főnök típus, mégis rendre nála futnak össze a szálak. Kedves, nyitott személyisége a malmok családias légkörének egyik fő forrása. „Sosem érzem munkának, egyszerűen csak csinálom, miközben nem számolom az órákat.” Nem…