„A természet az én világom”

Az életemben szinte az összes utazásom a lovakról szólt, de ha most elindulnék, biztosan a növények kerülnének középpontba. Erre szeretnék építeni”, meséli a korábban lovak tréningezésével foglalkozó Füzes Orsi. Ma már, amikor éppen nem abaligeti gazdaságát és olajprés műhelyét építi, az Orfűi Malmok gyümölcsösét és bemutató ültetvényét gondozza.

„Testvéreimhez hasonlóan kapcsolatom a malommal gyerekkoromban kezdődött. Először az idegenvezetésbe kóstoltam bele, majd később, már felnőtt fejjel a kenyérsütést is megtanultam apától”, idézi fel Orsi ma is meghatározó emlékeit. „A malom mindig ott volt az életemben”, és az édesapa által felépített malomvilág miatt költözött végül haza külföldről.

A középiskolában is mezőgazdasági vonalon tanult, később környezetmérnökként végzett a főiskolán. „A lovak és a távlovaglás miatt mentem az Egyesült Államokba”, ahol két évet töltött el Valerie Kanavy többszörös világbajnok távlovagló mellett. „Lovakat edzettem, készítettem fel versenyekre, és magam is versenyeztem. Később pedig Angliában egy lovaspóló istállóban dolgoztam”, meséli a mai napig nem megszűnő szerelemről Orsi. Jelenleg lovak speciális gyógyítását tanulja, és műveli.

Amikor 2010-ben a hazaköltözés mellett döntött: „mérlegeltem, mi fontosabb az életben. Nagyon sajnáltam volna, hogy kárba vész, amit apáék felépítettek”. Az elkövetkező két évben a malom körüli élet szerves része lett, a kenyérsütéstől a vendéglátásig mindennel foglalkozott. Ekkor tudatosult benne, hogy az idegenforgalom helyett „a természet az én világom”. Egyre többet tanult a növényekről, a gazdálkodásról, így rövidesen megtalálta a feladat, hogy a családi munkamegosztásban a kert és a gyümölcsös gondozása lesz az ő terepe.

Ám a hagyományos malmos tevékenységről sem mondott le: Abaligeti telkén lévő kis gazdaságában olajpréseléssel foglalkozik. “Mindig is szerettem a magokat, így aztán beszereztem egy hidegen sajtoló prést”, amellyel a Garatban is kapható magolajak készülnek. “Szinte minden növényi magból lehet olajat préselni.” Saját nevelésű kender- és olajtök magokat is feldolgoz, ezzel is erősítve azt az elképzelést, hogy „olyan alapanyagokat használjunk, melyeket mi termesztünk meg”. Hamarosan saját fákról szüretelt mogyoró, mandula és pekándió gazdagítja a kínálatot.

„A kender nagyon értékes hazai növényünk, a magja olajnak, a levele teának jó, az egész növény gyökerétől a tetejéig felhasználható”, jellemzi Orsi a bemutató ültetvényre hamarosan telepítendő növényt, melynek háncsából papír készül a papírmalomban. Nem titkolt cél, hogy idővel egyre több saját termesztésű zöldség és gyümölcs kerüljön a Garat asztalára is.

A közös gyerekkori emlékek a munkában is igen inspirálóak a Füzes-lányoknak, ki-ki a maga területén kiteljesedve, gondozza a malomgazdaságot. Azt az örökséget, amelyet nem is olyan rég a hengerszékek hangja töltött meg élettel: „Remélem, egyszer majd újra lehet hallani és látni az őrlőgépeket munka közben, hiszen ezzel volna igazán teljes a kép.”

Hasonló bejegyzések

  • Szent Ivántól PéterPálig

    „Szakad” a búza töve, kezdődik az aratás: tartja a hagyomány Péter-Pál napjáról. Szent Iván éjszakáján koncert után átugorjuk a tüzet, hogy elűzzük a sötétséget. Péntektől vasárnapig aztán népzenével, tánccal, kenyérkóstolással és kézműves foglalkozásokkal ünnepeljük a búzabetakarítás kezdetét a hagyományos Szent Ivántól PéterPálig eseményünkön.

  • Szeretnénk a specialty kávét a lehető legtöbb emberhez eljuttatni

    A Garat újranyitásával együtt költözött hozzánk egy komoly, karos kávégép, amire azért volt szükség, mert a pécsi CrackerJack kávéjával kezdtünk el dolgozni. A partnereinket bemutató sorozatunkban októberben Hajdú Balázzsal beszélgettünk, hiszen pont öt éve indították be először a kávépörkölő gépet. Öt év alatt nagyon nőttünk, talán nagyobbat, mint induláskor gondoltuk. Ma már közel száz helyre…

  • Amikor megelevenednek malmok

    „Mindig is az volt az álmom, hogy egyszer egy ilyen helyen dolgozhassak” – árulja el Neichl Noémi, hogyan fordult át benne, hogy ne csak visszatérő vendége, de alakítója is legyen az Orfűi Malmoknak. Noémi egy éve már a malmok csapatát erősíti, és sok nagyszerű kezdeményezés mellett neki köszönhető a múzeumpedagógiai program elindítása.

  • A Medvehagyma Ház

    “Hiszitek vagy sem, Orfűn ma is él egy sárkány. Látni szerencsére rég’ nem látták, de bárki meggyőződhet arról, hogy még mindig itt van. Amikor megfürdik sziklaodújában, a Sárkány-kútból csak úgy buzog fel a víz. Bizony ilyenkor, ha figyelmesen fülelünk, még a sárkány szörcsögése is hallatszik.”

  • Volt egyszer egy Orfűi Skanzen I.

    Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk.