„Előfordult, hogy lisztes kézzel kellett beugrani felkonferálni a zenekart”

Pékzenész”, becézték Horváth Zsombort, az Orfűi Malmok csapatának oszlopos tagját a látogatók. Népzenészként ugrott be kenyeret sütni nyaranta, és már egy évtizede a malom munkatársa. Az évek alatt második otthonává vált a nyári munkahely. A kenyérsütésen pedig hamar túlnőtt a feladatkör: csoportot vezet, zenél, rendezvényt szervez, de ha kell, árkot ás. Tovább szövi a malmok történetét. Bemutatjuk kollégáinkat.

„Már az elején éreztem, hogy ez a hely több annál, ahol pénzt keresek majd”, emlékszik vissza Zsombor, aki 2010-ben Katától és édesapjától, Péter bácsitól tanulta meg a kenyérsütés, kemencézés rejtelmeit az egyetem mellett. A következő évben az idegenvezetésbe is bekapcsolódva, fedezte fel a malom múltját. “Egyből magával ragadott a malom története.”

A Vizin Zenekarnál vált igazán népzenésszé, a zenetanítás és zenélés a mai napig meghatározó számára. Mindezt a Malmoknál is kamatoztatta, megtalálta a feladat, és rendezvények, koncertek szervezőjévé, gyakran fellépőjévé vált. „Az első szárnypróbálgatások alkalmával előfordult, hogy lisztes kézzel kellett beugrani felkonferálni a zenekart”, meséli Zsombor, honnan a becenév.

Nem csoda, hogy hiába a legkedvesebbek a munkájában a zenei rendezvények, nyáron szervezett fesztiválok, „egy szépen sikerült kenyér a mai napig szívet melengető élmény.” Hasonlóan a malomárok tisztítása tavasszal, ami „kemény és piszkos munka, ám igazi szertartás, amikor az évben először visszavezetjük a vizet, és a patak belép a mederbe a Malomnál”. A feladatok sokrétűek, „sosincs állóvíz”, a munkakörnyezet pedig kivételes.

A Malmoknál mindig megújul és alakul az élet. Benne van annak a „folyamatos ígérete, hogy nem tömeges, nem kommersz, hanem önfenntartó, ahol az általunk létrehozott, saját értékeket tudjuk megmutatni. És ez lelkesítő.”

Hasonló bejegyzések

  • Május elsején nyitnak a malmok

    Május elsejétől újra látogatható a malommúzeum. A vezetett túrákon megismerhető a malmok és a több mint száz éves szerkezetek működése. Öröm számunkra, hogy ismét mesélhetünk a különböző meghajtású és funkciójú malmokról, a malmok történetéről, a hajdani molnárok életéről, szakmájuk sokszínűségéről, a papírmerítésről és a gabonaőrlésről.

  • Volt egyszer egy Orfűi Skanzen II.

    Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk. A sorozat második része következik.

  • A Medvehagyma Ház

    “Hiszitek vagy sem, Orfűn ma is él egy sárkány. Látni szerencsére rég’ nem látták, de bárki meggyőződhet arról, hogy még mindig itt van. Amikor megfürdik sziklaodújában, a Sárkány-kútból csak úgy buzog fel a víz. Bizony ilyenkor, ha figyelmesen fülelünk, még a sárkány szörcsögése is hallatszik.”

  • Tanulmányúton Dániában

    Korábban már hírt adtunk arról, hogy Petra Dániában járt. A tanulmányútnak két állomása volt, az egyik Koppenhága, a masik Maribo: egy pici város Lolland szigetén. Petra szempontjából a közös bennük a papír és Jorge Lar projektje a Prelo Prints, amely a könyvnyomtatás, az első európai nyomdászok eszközeit és módszereit használva készít gyönyörűen megmunkált fametszet illusztrációkat,…