„Zenélés közben egyfajta öncélú jó érzés vezérel” – interjú Etlinger Misivel

„Gyerekkorom óta zenélek, de csak néhány éve foglalkoztat, hogy milyen, ha nem egy konkrét hangszer mögött állok”, meséli Etlinger Misi, hogyan kezdett dj-zni nagybőgősként és basszusgitárosként. „A dallam és a ritmus mellett a különféle megszólalásmódok és hangzások egyre jobban érdekelnek”. Az Orfűi Malmok egykori munkatársát ezúttal egy szombat esti dj-setre várjuk vissza, ahol jó borok mellett kalandozunk majd a lofi hip hop, funky, jazz és más izgalmas stílusok között július utolsó estéjén.

Többféle formációban és hangszeren hallhattunk már téged zenélni. Jelenleg mi foglalkoztat leginkább zeneileg?

A zene mindig is az életem része volt. Idővel egyértelműen a basszus hangszereknél kötöttem ki. Főként basszusgitár van a kezemben, de gitárhoz és nagybőgőhöz is szívesen nyúlok. Az elektronikus zenével jött elő a különböző szintetizátorok iránti vonzalmam. A FILCben valami igazán szabad dolgot csinálunk, amit fúziós jazznek csúfolhatnánk, de nem szívesen kötjük magunkat egyértelmű műfajhoz. Hamarosan jön a nagylemez, szeretünk dolgozni rajta. Az élő zene mellett van egy beatmaker stúdiónk is, ahol különféle szintetizátorok, kütyük találhatók; sok régi vassal dolgozunk. Innen nőtte ki magát egy fura, elektronikus, groove központú kísérletezés a Jad.Yula.Silbad formációval. Emellett saját zenét is csinálok, egyrészt saját örömre, másrészt különböző előadásoknak, például színházaknak.

Hogyan jött az életedbe a dj-zés műfaja?

Egy időben rendezvényszervezőként dolgoztam, így sok dj-vel, elektronikus zenésszel találkoztam. Több műfajt akkor értettem meg igazán, kitágult a zenei látóköröm. Elkezdtük csinálni az Űrkikötőt, ami magával hozta a dj-zést is.

Milyen műfajokkal és technikával dolgozol egy-egy dj-set alkalmával?

Mindig van egy koncepció a fejemben, különféle műfajokkal és zenékkel dolgozom. Helyszínhez és alkalomhoz igazítom, hogy mit játszok. Leginkább a szettek ívét szeretem megtervezni. A nagyon egyértelmű zenéket kerülöm, alapvetően közel áll hozzám a lofi hip hop, a funk, az afrobeat, de a jazzen keresztül a különböző elektronikus zenékig sok minden belefér. Számomra a zenén és a szetten van a hangsúly, és nem a technikán, a laptop mellett szívesen használok lemezjátszót is. Orfűn lassabb ütemekkel kezdek majd, a hip hop felől közelítek a funky felé, lesz sok régi és új zene. Finom és izgalmas dolgokkal készülök, amiben mindenki megtalálhatja a neki tetszőt.

Fotó: Hock Zoltán

Korábban a Malmoknál dolgoztál, és kialakult egy izgalmas koncepció, a Vadpörgés, ami abszolút a helyhez alakította magát. Mikor költöztök be ismét a Malomba?

A Malmoknál korábban nyaranta dolgoztam, majd a Garat vezetése lett két évig a feladatom. Jó visszaemlékezni erre az időszakra, sikerült valami közöset és értékeset csinálnunk. Amikor kint dolgoztam, jött a Vadpörgés ötlete, amit teljesen a helyszín indukált. Nincs közvilágítás, se közeli szomszéd, de megvan minden egyéb infrastruktúra ahhoz, hogy egy egész estés elektronikus zenei ünnepet csináljunk, és fényekkel megvilágítsuk a malmokat. Önkéntes alapon és ingyen léptek fel dj-k. Az épületekre és a fákra vetítettünk, egy olyan világot csináltunk, ahol a tér teljesen új értelmet nyert. Tavaly a vírushelyzet miatt elmaradt, de pályázatból sikerült egy ötven példányos bakelitlemezt kiadni, amelyen a fellépőink zenéi szerepelnek. Bízom benne, hogy lesz még alkalom visszahozni Orfűre a Vadpörgést.

A zene mellett az irodalom is az életed része. Nemsokára lesz a PhD-védésed. Hogy-hogy nem zenei vonalon tanultál tovább?

Sose a klasszikus zene vonzott, így végül iskolai kereteken kívül képeztem magam. Az irodalomtörténet pedig szintén hosszú ideje fontos számomra. Egyik sem túl piacképes szakma, de nem is ezért csinálom őket. A hasonlóság az közöttük, hogy ugyanaz az öncélú jó érzés vezérel akkor is, amikor zenélek, és amikor kutatok.

Újra Malombítek: lazulás a teraszon – DJ set Etlinger Misivel július 31-én 19 órától. A koncert előtt Borkóstoló a Garatban Sámson Gergellyel.

Hasonló bejegyzések

  • „Egy őszinte kapcsolaton alapuló csapatmunka gyümölcse”

    „Nem tudok olyan szépen rajzolni, mint Petra, és nem tudok olyan jól sütni, mint Kata, de a vendéglátáshoz értek”, meséli a 25 éve a szakmában dolgozó Kiss Krisztián. 2020 nyarán csatlakozott az Orfűi Malmok csapatához, és vette át a Garat programjainak, vendéglátói feladatainak koordinálását. Azóta magával ragadta a „malmok miliője”, ahol „végre azt csinálhatom, amit…

  • „A begyúrt tészta él”

    „Amikor begyúr az ember egy cipót, az a meleg tésztadarab tényleg életre kel”, meséli az Orfűi Malmokban cukrász-pékként dolgozó Rozsnyai Kata. Az élesztős tészták iránti „mániákus vonzalmát” a nagymamától hozta, nem véletlen, hogy szabadnapján is legkedvesebb kikapcsolódása a sütés. A malmoknál is nagy kedvenccé vált kelt rétes személyes emlékeket idéz a somogyi nagyszülők ünnepi asztaláról….

  • Volt egyszer egy Orfűi Skanzen II.

    Kevésbé ismert, hogy a hatvanas évek végén nagyszabású tervek születtek a szentendrei és majd féltucat vidéki skanzen mintájára szabadtéri múzeum létesítésére Orfűn. A vízimalom köré tervezett múzeumfalu grandiózus méreteit jól érzékelteti, hogy mintegy 130 épület felhúzását tervezték. Az Orfűi Skanzen történetét Neichl Noémi néprajzos muzeológus írta meg nekünk. A sorozat második része következik.

  • A gát mellett áll egy kocsma

    Egy pálinkafőzde, ahol a hagyományok ápolása mellett jól megfér a modern technológia használata. Ahol a saját termékek készítése és fejlesztése mellett fontos az elköteleződés a minőségi bérfőzés irányába. Fontos, hogy „akik maguknak főznek, ők is jó pálinkát fogyasszanak”, vallja Lép Péter, a Gáti Papa Pálinkafőzde és Fogadó vezetője. Pálinkáikkal az Orfűi Malmok Malompincéjében is találkozhatnak…